Rózsa Sándor fája

Térkép nem érhető el

Időpont
Date(s) - 18/11/2018
10:00 - 13:00

Kategóriák


Aki még nem volt kint, megnézheti.

Aki látta már, az most újra meglátogathatja, megsimogathatja. 

A Ruzsa-fa Ásotthalom emblematikus famatuzsáleme. Nemcsak a településen, de a közvetlen környéken sincs hasonló méretű, de még inkább ilyen ismert, nevezetes fa. Nevét Rózsa Sándor környékbeli betyárról kapta, közel száz éve már biztosan ez a neve – bár nevét sokan, sokféle képen említik,  pl.: Rózsa Sándor nyárfája, Rózsafa, Rúzsafa, Ruzsafa. Napjainkban a Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola Tanulmányi erdejének büszkesége.
Korát Kiss Ferenc jeles szegedi erdőmérnökre hivatkozva mintegy 200-220 évesre tehetjük. Ha ezt elfogadjuk, akkor a fát valamikor az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején ültethették el. Ásotthalom környékén 1805-ben kezdődtek az első erdőtelepítések, többek között a Ruzsa-fának ekkor helyet adó Alsó-Ásotthalmi erdőt is ekkor ültették. A fa az első évtizedektől kezdve határfa volt, hiszen az erdő szélén állt, és mellette, északra ekkor még legelők terültek el. Az is bizonyos a fa alakjából, hogy a kezdeti évtizedekben nem zárt erdőben, hanem magányosan növekedett. Ettől lett terebélyes, de viszonylag alacsony termetű.
A fa méreteiről tudjuk, hogy 1909-ben a kerületét 3,6 méternek mérték (az átmérő 1,17 méter), a magasságát 23,2 méterben adták meg. Az 1990-es évek elején a fa törzskerülete 4,72 méter, magassága 24,5 méter volt. 1997-ben a törzskerületét 5,1 méternek mérték. 2014 tavaszán a törzs kerülete 5,39 méter volt (az átmérő 1,72 méter), míg magassága napjainkban már nemigen változik. Az adatok alapján megállapítható, hogy a fa, ha lassan is, de még mindig fejlődésben áll.

Egy fa méreteit mindenképpen meghatározzák környezetének termőhelyi és klimatikus viszonyai. A Ruzsa-fa meglehetősen nehéz körülmények között élte le eddigi életét, hiszen tápanyagban szegény talajon, kevés csapadékkal kellett beérnie az aszályos nyarakon. Jobb termőhelyeken ennyi idő alatt a nyárfák sokkal nagyobb méreteket érhetnek el, gondoljunk csak Gemenc kiváló termőhelyi viszonyaira. Így, ha a Ruzsa-fa tekintélyes méreteit, mélyen barázdált kérgét szemléljük, jusson eszünkbe, hogy ez a fa két évszázada dacol a természettel a Homokhátság nyújtotta szűkös életfeltételek mellett.

Alakját természeti környezete, így a nagyobb szelek és viharok alakították, formálták egyedivé. 

Balogh András szerint az öreg fákhoz fűződő anekdoták alakulásuk természeténél fogva a regék és népmesék világába hajlanak. Sok bennük a példálózás, és csaknem törvényen kívül helyeződik bennük az idő. Ritka eset – s ilyenkor éppen ez teszi érdekessé ezeket a históriákat – hogy megfelelnek a valóságnak. A Ruzsa-fához is kötődnek néphagyományok. Juhász Antal szerint: „Amikor Rúzsa Sándort a pandúrok kergették, s a fa alatt elvágtatott, fölkapaszkodott az ágakra. Lova tovább szaladt, a pandúrok az üres nyergű lovat üldözték. Rúzsa Sándor a nyárfárul nézte üldözőit.”

Kiss Ferenc így ír a fáról 1939-es munkájában: „Rózsafa. Egy nagyobb méretű szürkenyár. Rózsa Sándor, híres szegedi betyárról kapta a nevét. Egykori emberek állítása szerint az erre a fára akasztott titkos jelekkel értesítették a banda tagjai egymást.

….de elég a szóból. Menjünk és nézzük meg!

Találkozás: 10 órakor a Jégpálya melletti parkolóban, kiutazás telekocsi rendszerben.

Részvételi díj: 1000 Ft/fő + 500 Ft a botkölcsönzés, ha még nincsen sajátod.

Szeretettel várlak!

Kocsis Marcsi

 

Bookings


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..